Spanyolországi utunk 8. osztály:
Spanyolországi első napunk sajnos nem volt élménydús, hiszen ez a nap leginkább buszozással és repüléssel telt el. Spanyol utunk második napja ezzel ellentétben nagyon izgalmas volt: elmentünk az iskolába (Colegios Franciscanos), ahol főképpen megismertük a 3A és 3B osztályt, de sok más osztályt is. Az iskolában 2 csoportra volt bontva az osztályunk, s úgy mentünk el különböző osztályok különböző óráira. Ebben az iskolában egyetlen fő szünet van, az pedig a 10:00-tól 10:30-ig tartó szünet, ahol (főleg első nap) az iskola több száz diákja körbe vett minket, és az anyanyelvükön kérdezgettek, ami először az osztálynak sokkoló volt. Az iskolát követően elmentünk Córdoba belvárosába körbenézni.
A harmadik napon, az iskola több osztályával együtt nekiindultunk az ottani mecsetnek. A mecset nagyon szép volt. Az egészet egy oszlopcsarnok telítette ki. A mecsetben, ami nagyon szép volt, az az, ahogyan a muszlim és a keresztény vallás keveredett. A mecset után az előző napi városnézést folytatva, elmentünk megint csak körbe nézni a városban, ahol megkóstoltuk az ottani tradicionális paradicsomlevest és a tortillát.
A negyedik napon megint csak az iskola várt ránk, ami nem zajlott másképpen, mint az első (teljes) napon. Az iskola után volt egy vezetett túra is, ahol kicsit a történelmibb helyeken jártunk, szöveges vezetéssel. A vezetett túra végezetéül pedig elment az osztály csoportokba széledve churrost enni, amit egy zivatar szakított félbe. Az ezt követő nap is hasonlóan telt, iskolával kezdve. Viszont ezen a napon nem volt vezetett túra; viszont a tanárainkkal elmentünk egy esti városnézésre és fagyizásra.
A hatodik napon elhagytuk Córdoba városát, és elmentünk Rondába. Ronda egy kifejezetten szép város volt, melyet egy hatalmas szurdok
(ami alján patak folyik) szakított félbe. A városban volt egy aréna is. Azt tanári kísérettel megnéztük, viszont utána megint csak szabadprogram vette kezdetét. Az osztály csapatokra bomlott, voltak, akik ebédeltek, voltak, akik várost néztek, s voltak, akik megnézték a szurdokot. Összeségében az volt mindenki véleménye, hogy Ronda tényleg nagyon szép hely, nem beszélve a szurdokot átszelő hídról.
A hetedik nap volt az utolsó számunkra, hiszen korán elindultunk a Málagai reptérre. Viszont itt még nem ért vége a történetünknek, hiszen az osztály egy része elment a városban lévő tengerpartra. A tengerhez egy elég fura út vezetett, ritkán járó, tömött metróval, és szögesdrótos iskolákkal, viszont a tenger gyönyörű volt. Ezután az osztály végleg összegyűlt a reptéren, és a gépre szálltunk.
Polonyi-Horn Sámuel Benjámin (SB)
A 8. osztály Spanyolországban Erasmus + támogatással
2026. április 26. – május 2.
A repülőutazás izgalmai és egy kétórás buszút után vasárnap este érkeztünk meg Córdobába, az Erasmus mobilitásunk helyszínére. Szállásunk egy igazi andalúz házban volt, patio-nak nevezett belső udvarral és az itt tradicionális virágcserepekkel a falon.
Első nap korai kelés, majd indultunk a Convento Santa María de Guadalupe Franciscanos Frailes nevű iskolába. A később kedvenc osztályunkká vált 3.a osztály fogadott minket, rövid köszöntőt mondtak, majd körbevezettek az iskolában. Az iskolába egészen apró, óvodás gyerekektől 16 éves korig járnak gyerekek, így a 3. osztály a mi nyolcadikunknak felelt meg. Az iskola épülete hatalmas volt, 5 emelet, lift nélkül – jó sokat lépcsőztünk az itt töltött idő alatt. Udvara egy hatalmas betonudvar sportpályákkal, a hátsó udvarban pedig narancsfák álltak – bár gyümölcsei keserűek, így nem kóstoltuk meg.
Majd két csoportra osztottak minket és megkezdtük „spanyol” tanulmányainkat. Angol, spanyol, testnevelés, technológia, földrajz és info órákon vettünk részt. Nagyon sok közös feladat volt, rengeteg lehetőség az angol nyelv használatára. Tanultunk spanyol szavakat, programoztunk, fociztunk, röplabdáztunk. Bemutattuk az iskolánkról és Budapestről készített kisfilmet, a történelmünkről szóló előadást, és a Kahoot! kvízt – ez utóbbit telefon nélkül, mivel az ottani iskolában a telefonhasználatot még ilyenkor sem engedélyezték. Cserébe mi is sokat tanulhattunk Spanyolországról, történelméről, kultúrájáról és a helyi szokásokról.
A hetet egy búcsúreggelivel zártuk, ahol vendéglátóink churros-al, empanadával és hasonló spanyol finomságokkal kedveskedtek nekünk. Bemutatták a flamenco tánc helyi változatát is, amit néhány bátor jelentkező ki is próbált.
Délutánonként Córdoba belvárosát fedezetük fel, hol idegenvezetővel, hol szabad program keretében. Közös iskolai program volt az UNESCO világörökségének, a Mezquita mecsetének meglátogatása, ahol a különböző vallások békés egymás mellett élésében gyönyörködhettünk.
Kirándultunk még Ronda városába is, a meseszép szurdokhoz és az azt átívelő lélegzetelállító hídhoz, valamint a bikaviadal arénába. Hazafelé egy kis csoportnak még maradt ereje Malagában a tengert is megnézni.
Hazautazás előtti este megosztottuk egymással legjobb élményeinket. Ezen kicsit el is érzékenyültünk, hiszen hatalmas élmény volt ez az egy hét mindannyiunknak.
Komenczi Judit és Szilvásiné Turzó Ágnes
kísérőtanárok












